Weston Gyöngyi

Családi Ingatlan Irodák CEO

A Családi Ingatlan közel 20 éve működik sikeresen. Az egyik legnagyobb, független, magánkézben lévő ingatlaniroda Budapesten és környékén. Cégünk karriere a válság ideje alatt is töretlenül felfelé ívelt. Jelenleg 5 irodával és közel 40 ingatlan referenssel dolgozunk napi szinten.

Miért vagyunk sikeresek?

Tapasztalt üzletkötőink saját területükön rendkívül jó helyismerettel rendelkeznek, mivel többségük helyi lakos, így teljeskörűen tájékoztatják Önt mind az árakról, mind a környékről. Kínálatunkban szerepel telek, családi ház, illetve paneltól az új építésűig minden típusú lakás. Üzletkötőink részletesen ismerik a piaci árakat is – kérje ki véleményüket! Ügyfeleinket odafigyelve, egyéni igényeiknek megfelelően szolgáljuk ki: az ingatlan kiválasztásától az adásvételi szerződés lebonyolításig mindent mi szervezünk, beleértve a hitelügyintézést is. Mi nem ígérgetünk, cselekszünk!

Ingatlanközvetítőként feladatunk, hogy értékbecsüljünk. Az ingatlan árakat gyakran úgynevezett ár/nm egységben fejezzük ki a szakmában. Ezzel találkozhatunk akár az ingatlan.com-on is, hiszen magától kiírja a hirdetésekre ezt az egységárat. A baj csak az, hogy mekkora is akkora?

Lakások

Társasházi lakásoknál a tulajdoni lap meghatározó, az ezen szereplő méret a hivatalos. Persze ettől még ha lemérjük a lakást kaphatunk kisebb és nagyobb értéket is. Számos esetben a terasz egy része (fele) beleszámít a lakás hivatalos területébe, és az is lehet, hogy nem. Nincs rá törvényes szabály, így attól függ, hogy a társasház alapításnál hogyan döntöttek. Jó esetben a társasházi alapító okirat kitér erre. Tetőtéri lakásoknál az 1,9 m alatti terület nem számít bele a lakás hivatalos méretébe.

„A hasznos alapterület a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m”. Ezért lehet akár olyan furcsa helyzet, hogy ugyan, ha ki akarjuk cserélni a padlót, akkor 98 nm-re kell vegyünk burkolatot, de hivatalosan csak 65 nm-t adunk el. Ez leginkább a lakáshirdetéseknél megtévesztő.

Ki fog megnézni egy 65 nm-es Nappali + 3 szobás lakást? Milyen apró szobái lehetnek? Ha pedig 98 nm-nek hirdetjük, akkor mindenki csalódott lesz, mert ugye az a fránya tetőtér. Mekkorának érdemes akkor hirdetni? Megvan erre is a recept, persze ezt most nem árulom el, de ha megbíztok….

Tetőtéri lakásoknál az 1,9 m alatti terület nem számít bele a lakás hivatalos méretébe.

Új építésű lakások

Az új építésű lakásoknál a megkülönböztetjük a bruttó és nettó területet. Bruttó területe a külső falak által határolt terület, nettó pedig a külső falak belső oldalával határolt terület.

Nettó alapterületnek a “helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe” számít, azaz az esetben össze kell szoroznunk a hosszúságot a szélességgel, és arra kell vigyáznunk, hogy belső mérést végezzünk, vagyis faltól falig vegyük le a méreteket, majd összeadnunk az egyes helyiségek nettó alapterületeit. Új építésű lakások esetében azonban belső falakat úgy tekintik, mintha nem lennének, így számolják ki a nettó területet, arra hivatkozva, hogy a belső falakat a vevők meghatározhatják, ha pl. több helyiségre osztják, ettől még a megépített alapterület ugyanaz.

Erkély, terasz, loggia

A lakásoknál amint korábban leírtam a társas házi alapító okirat határozza meg a lakás méretének kiszámítási alapelvét. Érdekesség, hogy az ingatlan.com a feltüntetett erkély felét hozzáadja a lakás nettó területéhez, és így számolja ki az átlagos ár/nm-t. Ennek az a logikája, hogy eredetileg meg kellett ezt is építeni szerkezetben, azaz értéket képvisel.

Családi házak

A házak esetében a tulajdoni lapon csak a telek mérete van feltüntetve (kivéve ha ikerház társasházzá lett alakítva).
Hivatalosan itt a fő szabály: a hasznos alapterület számítása nem vizsgálja a helyiségek funkcióját, tehát a ház minden helyisége beleszámítandó, így pl. a garázs is.

A hirdetési portálokon az alapterületet vagy a lakóterületet lehet általában megadni, mint paraméter. Ezért magánszemélyek sokszor a beépített alapterületet adják meg tévesen, így egy 3 szintes háznál, amely 2×100 nm épült be, találkozunk méretben a 100 nm-rel. Megtévesztő ugye?

Arról nem is beszélve, ha a lakóterületet kell megadni. Ebben legyen benne a garázs, a pince vagy szuterén, a beépített padlástér? Én azt javaslom, hogy döntsd el, hogy tényleg melyik területen „laksz”, és melyek a kiszolgáló helyiségek. Ingatlanközvetítőimnek azt szoktam javasolni póriasan, hogy lakóterület „amelyet fűtünk és rendszeresen takarítunk”. Józan paraszti ésszel érdemes a családi házaknál meghatározni, hogy pl. a 100 nm-es szuterént ide soroljuk vagy sem.

Szobaként pedig azt adjuk meg, amelyen van ablak, és tényleg szívesen használnánk annak.

Az új építésű lakásoknál a megkülönböztetjük a bruttó és nettó területet. Bruttó területe a külső falak által határolt terület, nettó pedig a külső falak belső oldalával határolt

CSOK szerinti hasznos alapterület

Ha a CSOK-ot tekintem, akkor már ez nem igaz. A CSOK szerinti hasznos alapterület:  a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül találhatók:
a) előszoba, közlekedő,
b) nappali,
c) hálószoba,
d) étkező,
e) konyha, étkezőkonyha,
f) fürdőszoba,
g) WC,
h) kamra, tároló,
i) gardrób,
j) mosókonyha,
k) kazánhelyiség és
l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget [16/2016. (II. 10.) Korm. rend. 3. § (1) bek. 5. pont].

És végül érdemes-e mindig nagyobbnak tüntetnünk fel az ingatlant mint valójában az, és pl. a szuterénben lévő helységeket is szobának hívni? Én nem javaslom, mert más családmodell fog megvásárolni egy 8 szobás házat, vagy egy olyat, ahol 5 szoba van és még 3 alagsori helység, amelyeket lehet használni egyéb tevékenységekre, mint szauna, tornaterem, mozi terem, társalgó, pingpong vagy billiárd szoba.

Sose feledd! Az ingatlan hirdetéssel a megfelelő közönséget akarod megtalálni!